Október - 2018
H K S C P S V
01 02 03 04 05 06 07
08 09 10 11 12 13 14
15 16 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31  

 A fehér könyvtől a zászlóshajóig

 Chikán Attila Vállalatgazdaságtan c. könyvének bemutatója elé[1]

 A Vállalatgazdaságtan c. jegyzet ill. könyv különböző kiadásait oktatói és hallgatói szakzsargonban a borítók alapján különböztetjük meg. Az első változat 1989-ben fehér borítóval jelent meg egyetemi jegyzetként, ez volt a „fehér könyv”, a második, szintén jegyzetként, már az Aula Kiadó gondozásában volt a „kék könyv”, a harmadik és negyedik változat egyaránt a „gömbös” névre hallgatott, az ötödik változat a „narancssárga”, a számunkra hatodik változat, a mostani pedig vélhetően a „lila” néven kerül majd emlegetésre. (A köteteket a második változattól, a „kék könyvtől” gondozza az Aula, és a felsorolást tovább gazdagítja a Szerzőtől szintén az Aula kiadó gondozásban megjelent 2006-os, Bevezetés a vállalatgazdaságtanba c. ún. „Bologna könyv”.) Jövőre lesz 20 éve, hogy a „fehér könyv” megjelent, s érdekes számomra, hogy akik a könyv megjelenésének őszén születettek, immár a „lila könyvből” tanulhatják a „váll.gazd.”-ot.

 A fehér könyv és a fehérkönyv



A „fehér könyvre” visszagondolva eszembe jutott egy történet 1989 őszéről. Chikán Attilával, az akkori változat szerkesztőjével arról beszéltünk, hogy milyen jól döntött, amikor a könyv kidolgozásában közreműködő fiatal és lelkes kollégák javaslatát megszívlelve úgy döntött, hogy nem a szocialista vállalatok működési sajátosságait tárgyaljuk a könyvben, hanem a piacgazdaságok vállalataiét. Tekintettel arra, hogy a jegyzet megjelenését 2-3 éves kutató és fejlesztő munka előzte meg, 1989 tavaszán és nyarán pedig már a végső simításokat végeztük a kéziraton, ehhez kétségkívül kellett bátorság. Úgy tűnik, hogy a „fehér könyv” fehérkönyvé vált. A két tanévre megrendelt példányok egy év alatt elfogytak, és utána kellett rendelnünk, mert mint kiderült, számos sok hazai vállalati szakember fedezett fel a „fehér könyvben” olyan ismereteket, amelyeket hasznosnak tartott napi munkájában.

 A mostani, 4. átdolgozott kiadás, a „lila könyv” borítóján az olvasható, hogy az Aula kiadó gondozásában megjelent három változatból több, mint 20 ezer példány kelt el. Amennyiben a megjelent kiadásokat és példányszámot tekintjük, akkor azt látjuk, hogy az öt változat szűk 20 esztendő alatt jelent meg, átlagban öt évente dolgozta át Chikán Attila, a szerző a könyveket, és az Aula kiadó által gondozott három kiadás átlagos példányszáma 6000 példány felett van. Megnéztem a KSH statisztikai zsebkönyvének adatait a könyvkiadásról, és ez a példányszám a szakmai könyvek átlagos példányszáma felett van.

 

Hát, ezt 1989 őszén nem gondoltuk volna! Úgy tűnik, borítójuk ellenére is „fehérkönyvként” tudtak funkcionálni ezek a kötetek. Azaz olyan kötetekként, amelyeket a „white paper”-ek kapcsán a wikipedia megfogalmaz, s amire a versenyképességi fehérkönyveket tanulmányozva magam is jutottam: „Hivatalos jelentés vagy iránymutatás, ami gyakran problémákat tár fel, és tárgyalja azt is, hogy hogyan oldjuk meg azokat. A fehérkönyveket arra használják, hogy az olvasót neveljék, és az emberek döntéseit segítsék. Politikában és az üzleti életben alkalmazzák. Lehet kormányzati jelentés is, ami közpolitikát körvonalaz.”[2]

Vállalat és vállalkozás

 Számos szakmai kritikai éri a Vállalatgazdaságtan könyvet. Ezek egyikének lényege, hogy a könyv nem foglalkozik a vállalkozásokkal. Szándékosan nem, ugyanis tudatosan a vállalatok (amelyeknek szabatos definícióját adja a Szerző, Chikán Attila) jellemzőit, működési és stratégiai problémaköreit tárgyaljuk. Bizonyos értelemben nagyon is vállalkozási magatartás jellemez bennünket: ahogyan a könyv első, jegyzet formája elkészült, ahogyan azóta is átdolgozásra kerül, és ahogyan oktatjuk. Henry Mintzberg stratégia felfogása szerint igaz ránk ez az állítás. Mintzberg stratégia típusai az első „aulás” kiadás óta mindegyik kiadásban szerepelnek, és ezek egyike, a vállalkozói stratégia magatartási jellemzői illenek ránk. E típus lényege, hogy ismert a céltartomány nagyvonalakban, ám az elérés részletei, az odavezető megoldások és utak részleteiben nem ismertek. A „fehér könyv” kiadásában nemcsak a szakmai tartalom megalkotása volt tanszéki feladat, hanem a technikai szerkesztésétől a nyomdakeresésen keresztül a kiadást lehetővé tevő szponzoráció megszervezéséig számos „vállalkozási” feladat is, amit felvállaltunk, mert „jó könyvet” szerettünk volna hallgatóink kezébe adni.

Mintzberg stratégia típusait Vecsenyi János nagyon szellemesen nevezte át jól ismert hajókról. Elnevezésében a vállalkozói stratégia a Santa Maria, Kolumbusz vezérhajója. Szellemes és egyúttal szemléletes is ez az elnevezés: azt mondják, a Föld gömbölyű, ha ez igaz, akkor folyamatosan nyugat felé hajózva előbb-utóbb eljutunk Indiába.

A Vállalatgazdaságtan, mint zászlóshajó

A Santa Maria vezérhajó és zászlóshajó is volt. A zászlóshajók ma már modern hajók, a legmodernebb technikával felszerelve, s leggyakrabban repülőgép-anyahajóként funkcionálnak, néhány kísérőhajótól övezve. Ehhez hasonlatos szerepet tölt be a Vállalatgazdaságtan könyv az Intézet életében. Egyre több a kísérőhajó a Vállalatgazdaságtan körül, olyan tantárgyak és alapjukul szolgáló tan- és szakkönyvek, amelyek a maguk vizein vezérhajóként funkcionálnak, és amelyek jelzéseket és információkat küldenek arról, hogy területeik jelenlegi ismerete szerint merre kellene haladnia a zászlóshajónak.

 



Van még egy nagyon fontos sajátossága a Vállalatgazdaságtan könyvnek, mint zászlóshajónak. Ez pedig abból ered, hogy az évek folyamán a szerző újra és újra rászánta idejét és energiáját arra, hogy átdolgozza a könyvet. Mind a hat változat kapcsán fel tudjuk idézni, hogy éppen milyen még legalább ilyen fontos projektje volt a Szerzőnek folyamatban. Minden egyéb projekt dacára a könyv elismerést érdemlő módon újra és újra átdolgozásra került; megújultak, fejlődtek és kiérleltté váltak fejezetei az idők folyamán. Példamutató számunkra ez a szerzői magatartás. Hasonló üzenet ahhoz, amit Nelson admirális zászlóshajója üzent kísérőhajóinak a trafalgari ütközet előtt: „Englands expects that every man will do his duty”. Parafrázissal élve: Attila elvárja, hogy mindenki tegye a kötelességét. Igyekszünk ennek megfelelni, s reméljük, még néhány átdolgozási fázisban segítségére lehetünk a Szerzőnek.

Czakó Erzsébet

 [1] Az alábbi írás a Vállalatgazdaságtan 4., átdolgozott kiadásának 2008. október 14-i könyvbemutatóján elhangozottak írásos változata.
[2] http.//en.wikipedia.org/wiki/White_paper. Letöltve 2008. október 13.


Utolsó frissítés: 2018.10.10.